Esőben állok
Kéklaguna 2006.06.04. 19:10
Sötét zord felhők...
...vonulnak el felettem..
S Én csak rettegek..
Mikor alszik ki végre..
E zord idő sötétsége.
Állok és várok..
Miközben szerelemtől felhevült testem..
Átázott,s érzem máris fázom.
Várom,jön-e végre...
Kit már türelmetlenül várok.
Látom már a viharfelhők távolodását..
A nap melengető sugarai előbújnak..
Néha néha a fák lombjai közül..
S feltűnik a távolból..
Egy ernyővel a kezében rohanó férfi.
Ki éppoly felhevülten izzik a vágytól..
Hogy megérinthesse ajka,ajkamat..
Hisz mindketten erre vártunk már.
Lágyan simogatni kezd a melengető nap sugara..
Kedvesem édesgető szava,itt vagyunk már..
Ketten állunk egymásba fonódva karjaink,
S kézenfogva indulunk,el..messzire..a zord felhők elől menekülve..
Hol csak ketten leszünk,s örökké simogat a nap fénye.
|